Ismered a táplálékallergiákat?

Mit kell tudni a táplálékallergiákról?

A táplálékallergia a szervezet védekező képességének megváltozott viselkedése a táplálék egyes alkotóival szemben. Az immunrendszer, egyes élelmiszerek alkotóit tévesen idegen anyagként ismeri fel, károsnak tartja őket és ellenanyagot termel ellenük, így védekezik.
Döntő többségüket bizonyos fehérjék váltják ki. Az allergiát leggyakrabban okozó élelmiszerek közé tartoznak a tehéntej, tojás, búza, glutén, halak, rákfélék, olajos magvak (például dió, mandula, földimogyoró,stb),szója,eper, málna.
A táplálékallergiában szenvedők gyakoriságáról csak becsült adatok ismertek, számuk folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2, a gyermekeknek pedig 6 százalékát érinti.

táplálékallergiaAz ételallergiát gyakran keverik össze az ételintolaranciával. Utóbbi általában valamilyen enzim hiányát jelenti a szervezetben, például a laktózintolerancia (=tejcukor-érzékenység) esetében hiányzik, vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen, a bélben a laktózt (=tejcukrot) lebontó laktáz enzim, melynek pótlásával a betegség kezelhető.  Az elkülönítése a táplálékallergiának az intoleranciától többek között azért is nagyon fontos, mert a táplálékallergia sokkal súlyosabb tüneteket okozhat, akár az életet is veszélyeztetheti, valamint a diétás kezelése is komplexebb.

A többi allergiás megbetegedéshez hasonlóan, a táplálékallergia kialakulása hátterében is nagy szerepe van az öröklődésnek. Gyakrabban fordul elő gyermekeknél, valamilyen gyomor-bélrendszeri eredetű megbetegedésben szenvedőknél, valamint az anyatejes táplálás hiánya is egyfajta rizikófaktornak tekinthető.

Tünetei (szemben az intoleranciával) nem függnek az elfogyasztott mennyiségtől, akár meg kis mennyiség hatására is jelentkezhetnek. Mik a leggyakoribb jelei?

Klasszikus tünetei elsősorban a gyomrot és bélrendszert érintik. Az evést követő fél órán belül teltségérzet, puffadás, gázképződés, alhasi görcsök, hasmenés, hányás jelentkezhet.A klasszikus tünetek mellett megjelenhetnek légúti panaszok is, mint például orrfolyás, tüsszögés, köhögés, nehézlégzés. A bőrön ekcémaszerű elváltozások, apró viszkető kiütések, csalánkiütések keletkezhetnek.A tünetek legsúlyosabb formája az anafilaxiás sokk, amely a keringési rendszer összeomlásával járó életveszélyes állapot, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.

szójaSokszor nehézségekbe ütközik a diagnózis felállítása, ugyanis az étel elfogyasztása és a tünetek megjelenése között nem mindig egyértelmű az összefüggés. A kivizsgálás első lépése a kórelőzmény, valamint az étrendi és tüneti napló, melyekből legtöbb esetben (ha megfelelő az együttműködés orvos és beteg részéről egyaránt) fény derülhet a tünetek okára. Leggyakrabban végzett vizsgálatok a bőrtesztek, vérvétel, valamint a provokációs próbák.

Az élelmiszerallergia kezelési módja az allergiát kiváltó táplálék eliminálása az étrendből. Ez bár egyszerűnek tűnik, annyira mégsem az. Nagyon fontos, hogy vásárlás során megfelelően tájékozódjunk, az élelmiszercímkéken ugyanis a gyártók jogi szabályozás útján kötelesek feltüntetni 14 allergént.

Járj nyitott szemmel! Az ipari feldolgozás során ugyanis a termékek szennyeződhetnek, olyan anyagokkal is, amire nem is gondolnánk, például egy joghurt is búzával. Fontos, hogy csak akkor fogyaszd el az adott terméket, ha meggyőződtél az allergénmentességéről. Mindenképpen keresd fel orvosodat, az étrend összeállításához pedig kérd dietetikus segítségét!

 
Tajti Mónika
dietetikus