Cirokban található tanninok antikarcinogén hatással bírnak

A cirok a búza, rizs, kukorica és árpa után az ötödik legfontosabb gabonaféle, mely fentebb említett társaihoz képest jól tűri a különböző környezeti hatásokat, emiatt termelése is sokkal gazdaságosabb. Felhasználási módjai nagyrészt takarmányként, a szesziparban vagy ipari termékekben jelennek meg, mindössze kb. 35 százalékát termesztik emberi fogyasztásra. A ciroknak számos élelmiszeripari felhasználási módja van, liszt, vagy édes/sós nassolnivaló formájában is elkészítik.

A cirok számos növényi vegyületekben található, jótékony hatású fitokémiai anyagot – pl. tanninokat, fenolsavakat antociánokat, fitoszterolokat és polikozanolt – tartalmaz, melyek pozitív hatással lehetnek egészségünkre. In vitro kísérletek során kimutatták, hogy a cirok más gabonafélékhez és gyümölcsökhöz viszonyítva sokkal nagyobb antioxidáns aktivitást mutat, a rendelkezésre álló epidemiológiai bizonyítékok szerint pedig az is elmondható, hogy fogyasztása csökkenti az egyes ráktípusok előfordulását más gabonafélékhez képest, amiért részben a benne nagy mennyiségben előforduló fitokemikáliák jelenléte felel. A fitokemikáliák többek közt magas antioxidáns tevekénységük és koleszterin-csökkentő képeségük miatt fontosak. A cirokban található fenolok két fő kategóriába sorolhatók; fenolsavak és a flavonoidok.

Szív-és érrendszeri betegségek

Az Egyesült-Államokban elsőszámú halálokként definiált kardiovaszkuláris betegségek kapcsán az epidemiológiai adatok alapján arra jutottak, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása jelentősen csökkentette a kardiovaszkuláris betegségek okozta mortalitási arányt. A teljes kiőrlésű gabonafélében, ezen belül a cirokban található polifenolok és rostok preventív szerepet játszanak a fent említett betegségekkel szemben.

Elhízás

A fejlődő világban egyre növekvő problémát jelent az elhízás, amely más járulékos betegségekkel – kardiovaszkuláris betegségek, cukorbetegség – is összefügg. Számos, állatokon végzett kísérlet csökkent súlygyarapodásról számolt be magas tannintartalmú cirok fogyasztása követeztében. A mechanizmus hátterében a tápérték csökkenése áll; a cirok csökkenti az élelmiszer-fehérjék és a szénhidrátok kötését és az emésztő-enzimek számára lebonthatatlanná alakítja őket.

Antikarcinogén hatás

Van Rensburg (1981) kutatása szerint a cirok fogyasztás a világ számos pontján következetesen korrelált a nyelőcsőrák alacsony előfordulásával, még más gabonafélék (búza, kukorica) emelkedett előfordulást jeleztek.

Gomez-Cordovez és mtsai, 2001 rávilágítottak, hogy a cirokban található tanninok antikarcinogén hatással bírnak az emberi melanoma sejtekre és pozitív melanogén tevékenységük is ismert. A melanogenezis jelenségének köszönhetően az emberi bőr védelme biztosított az UV sugárzás okozta károsodás ellen.

A cirokban előforduló fitoösszetevők magas antioxidáns tevékenységet mutattak a különböző szabadgyökökkel szemben, és bár az embereken végzett kísérletek még gyerekcipőben járnak, az epidemiológiai adatok alapján mégis azt a következtetést lehet levonni, hogy a cirok rendszeres fogyasztása mellett a rákellenes hatás érvényesül. Az állatkísérletekből pedig az derül ki, hogy a cirok sokkal jobban támogatja a szív-és érrendszer egészségét más gabonafélékhez képest, így érdemes minél többet fogyasztani belőle.

Füstös-Simon Zsuzsanna

Forrás: https://nulifemarket.com/app/uploads/2016/02/AwikaRooneySorghumPhytochemicalsAndTheirPotentialImpactOnHum.pdf