Bio árpapehely

Ismerd meg jótékony hatásait!

Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni.Habár az árpa nem sorolható a legnépszerűbb gabonáink közé, mint a zab, búza vagy éppen a rizs, mégis kifejezetten egészséges növény, mely szervezetünkre sokoldalúan fejti ki jótékony hatását. Magas rosttartalma, vitaminjai, ásványi anyagai és antioxidánsai a szív védelmében és a cukorbetegség megelőzésében fontosak. Tápanyag összetételét vizsgálva elmondható, hogy az árpapehely kitűnő választás, ha óvni szeretnéd egészséged!

Bővebben...

Bio hántolt kendermag

Tudj meg többet a kendermagról!

A kender a kétszikűek osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növénynemzetsége, tipikusan az északi féltekén fordul elő. A leggyorsabban növekvő növények közé sorolható, már 10000 évvel ezelőtt is ismerték, fonatot készítettek belőle. Évezredekkel ezelőtt számos betegség gyógyítására használták a hagyományos kínai orvoslásban.

Gazdag E-vitaminban és számos ásványi anyagban, mint például káliumban, magnéziumban, cinkben és foszforban. Zsírtartalma kb. 30%, amely elsősorban két esszenciális zsírsavából származik: linolsavból (omega-6) és alfa-linolénsavból (omega-3). A kendermag kiváló fehérjeforrás, teljes kalóriatartalmának több, mint 25%-át jó minőségű fehérjék alkotják. Két fő fehérjéje a könnyen felszívódó, biológiailag aktív edesztin és az albumin. Továbbá, a kendermagban nagy mennyiségben találhatunk arginin aminosavat, mely fontos szerepet tölt be az vér és a tápanyagok szállításában. Az arginin rendszeres fogyasztás növeli a vér nitrogén-oxid szintjét, amely az erek tágításában játszik szerepet alacsonyabb vérnyomást eredményez és csökken a szív és érrendszeri betegségek kockázata!

Bővebben...

Hántolt hajdina

Természet Áldása hántolt hajdina

Hajdina

Ahajdina(Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített, összetéveszthetetlen kinézetű háromélű magja van. Nem rokona a kalászosoknak, botanikai értelemben nem gabona, csupán azért gondolják gabonafélének az emberek, mert elkészítési módjai hasonlíthatnak amazokéhoz: lisztes magját egészben vagy hántolva, pörkölve, pörköletlen, vagy nem ritkán megőrölve használják fel.Ázsia mérsékelt égövi részén honos növény. A Himalája lábától indulva, feltehetően az 5. században, már megjelent a hajdina Japánban és Kínában is. Az európai kontinensre a tengeri kereskedelem jóvoltából valamint a hódító mongol és töröknéptörzsek közvetítésével jutott el. Magyarországon a hajdinafogyasztás még mindig nem olyan népszerű és elterjedt, mint azt a növény szervezetre gyakorolt áldásos tulajdonságai és gasztronómiai felhasználásának sokoldalúsága miatt feltételezhetnénk.

Az egészség őrzője!

A hajdina jellemző tápanyaga a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%- a cellulóz. Kiemelkedően magas élelmi rost tartalma miatt után a bélperisztaltika aktívabb lesz és a tranzitidő is lerövidül az emésztés során, így a székrekedéstől szenvedők étrendjébe mindenképpen hasznos lehet beépíteni a hajdinafogyasztást.

A máj elzsírosodása elleni ajánlott diéta hasznos kiegészítője is lehet az a csodás élelmiszer, magas metionintartalma (kéntartalmú aminosav, májregeneráló hatással bír) miatt.

Magas rutin tartalma (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), miatt kiváló gyógyszere/ellenszere a magas vérnyomásnak, a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. A kutatók úgy tapasztalták, hogy a rutin sokszorosára növeli a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását, így jelentős rutin tartalma miatt a hajdina mag, az öregedés, a daganatok és a gyulladások kialakulása ellen is hat

A hajdina mag igazi vitaminbomba! Olyan esszenciális aminosavakat tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak igen kis mennyiségben tud előállítani, így például figyelemreméltó a magas, már említett metionin-, lizin-, és arginin-tartalma. A bőr és a sejtek védelmében kulcsszerepet játszó tokoferolnak, vagy ismertebb nevén E-vitaminnak is lelőhelye a hajdina mag, ezen kívül a B-vitamin csoport majdnem minden tagját tartalmazza.  Jelentős mennyiségű ásványi anyagot, kalciumot, káliumot és magnéziumot találhatunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz.Érdemes fogyasztani, mert a hajdina antioxidáns hatású flavonoidok forrása is. Zsírtartalmának döntő része telítetlen zsírsav. A hajdináról elmondhatjuk, hogy rendszeres fogyasztásának segítségével, helyes életvitellel és némi testmozgással, könnyebben megőrizhetjük egészségünket!

Hajdina a konyhában: lisztérzékenyek kedvence!

A hajdina mag, nem tartalmaz glutént, így a lisztérzékenyek vagy a tudatosan táplálkozók új kedvence lehet! Ismerjük meg! Próbáljuk ki! A hajdinafogyasztás az egészséges táplálkozás szerves részéhez tartozik sokfelé a világban, így kis nyitottsággal és fantáziával a magyar konyhákban is megbecsült helyet foglalhat el a jövőben.

Sokak számára a hajdinakása (a hajdina darájából készül) a legismertebb felhasználási formája a magnak, pedig ennél azért jóval sokoldalúbb ez a csodálatos élelmiszer. Nem is gondolnánk róla, de majdnem minden olyan ételhez alkalmazhatjuk, amihez egyébként szokásosan rizst használnánk! Köretként, vagy a magjából lepényt sütve, a magokat megőrölve otthon - lisztjét kenyérsütéshez, tésztákhoz, palacsinta sütéshez, süteményekhez is alkalmazhatjuk. Sütésnél: mivel a hajdinaíze kicsit kesernyés, és sütési tulajdonságai sem a legideálisabbak, ezért mindenképpen ajánlatos magasabb sikértartalmú teljes kiőrlésű liszthez keverni. Salátákba, krémlevesekhez, fasírt, levesgombócok, hústöltelékek készítéséhez is alkalmas. Válasszuk minél többször ételeinek elkészítéséhez a hajdinát.

Jó étvágyat hozzá!



 

 

 

Bővebben...

Hántolt hajdina

Természet Áldása hántolt hajdina

Ahajdina(Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített, összetéveszthetetlen kinézetű háromélű magja van. Nem rokona a kalászosoknak, botanikai értelemben nem gabona, csupán azért gondolják gabonafélének az emberek, mert elkészítési módjai hasonlíthatnak amazokéhoz: lisztes magját egészben vagy hántolva, pörkölve, pörköletlen, vagy nem ritkán megőrölve használják fel.Ázsia mérsékelt égövi részén honos növény. A Himalája lábától indulva, feltehetően az 5. században, már megjelent a hajdina Japánban és Kínában is. Az európai kontinensre a tengeri kereskedelem jóvoltából valamint a hódító mongol és töröknéptörzsek közvetítésével jutott el. Magyarországon a hajdinafogyasztás még mindig nem olyan népszerű és elterjedt, mint azt a növény szervezetre gyakorolt áldásos tulajdonságai és gasztronómiai felhasználásának sokoldalúsága miatt feltételezhetnénk.

Az egészség őrzője!

A hajdina jellemző tápanyaga a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%- a cellulóz. Kiemelkedően magas élelmi rost tartalma miatt után a bélperisztaltika aktívabb lesz és a tranzitidő is lerövidül az emésztés során, így a székrekedéstől szenvedők étrendjébe mindenképpen hasznos lehet beépíteni a hajdinafogyasztást.

A máj elzsírosodása elleni ajánlott diéta hasznos kiegészítője is lehet az a csodás élelmiszer, magas metionintartalma (kéntartalmú aminosav, májregeneráló hatással bír) miatt.

Magas rutin tartalma (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), miatt kiváló gyógyszere/ellenszere a magas vérnyomásnak, a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. A kutatók úgy tapasztalták, hogy a rutin sokszorosára növeli a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását, így jelentős rutin tartalma miatt a hajdina mag, az öregedés, a daganatok és a gyulladások kialakulása ellen is hat

A hajdina mag igazi vitaminbomba! Olyan esszenciális aminosavakat tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak igen kis mennyiségben tud előállítani, így például figyelemreméltó a magas, már említett metionin-, lizin-, és arginin-tartalma. A bőr és a sejtek védelmében kulcsszerepet játszó tokoferolnak, vagy ismertebb nevén E-vitaminnak is lelőhelye a hajdina mag, ezen kívül a B-vitamin csoport majdnem minden tagját tartalmazza.  Jelentős mennyiségű ásványi anyagot, kalciumot, káliumot és magnéziumot találhatunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz.Érdemes fogyasztani, mert a hajdina antioxidáns hatású flavonoidok forrása is. Zsírtartalmának döntő része telítetlen zsírsav. A hajdináról elmondhatjuk, hogy rendszeres fogyasztásának segítségével, helyes életvitellel és némi testmozgással, könnyebben megőrizhetjük egészségünket!

Hajdina a konyhában: lisztérzékenyek kedvence!

A hajdina mag, nem tartalmaz glutént, így a lisztérzékenyek vagy a tudatosan táplálkozók új kedvence lehet! Ismerjük meg! Próbáljuk ki! A hajdinafogyasztás az egészséges táplálkozás szerves részéhez tartozik sokfelé a világban, így kis nyitottsággal és fantáziával a magyar konyhákban is megbecsült helyet foglalhat el a jövőben.

Sokak számára a hajdinakása (a hajdina darájából készül) a legismertebb felhasználási formája a magnak, pedig ennél azért jóval sokoldalúbb ez a csodálatos élelmiszer. Nem is gondolnánk róla, de majdnem minden olyan ételhez alkalmazhatjuk, amihez egyébként szokásosan rizst használnánk! Köretként, vagy a magjából lepényt sütve, a magokat megőrölve otthon - lisztjét kenyérsütéshez, tésztákhoz, palacsinta sütéshez, süteményekhez is alkalmazhatjuk. Sütésnél: mivel a hajdinaíze kicsit kesernyés, és sütési tulajdonságai sem a legideálisabbak, ezért mindenképpen ajánlatos magasabb sikértartalmú teljes kiőrlésű liszthez keverni. Salátákba, krémlevesekhez, fasírt, levesgombócok, hústöltelékek készítéséhez is alkalmas. Válasszuk minél többször ételeinek elkészítéséhez a hajdinát.

Jó étvágyat hozzá!



 

 

 

Bővebben...

Hántolt árpa

Természet Áldása hántolt árpa


Az árpa a pázsitfűfélék családjába tartozó, egyszikű növény. Gabonaféle, gluténtartalma miatt, lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Az árpa a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot szereti és a magaslatokon sem érzi rosszul magát: az európai havasokban 1000, a Himaláján egészen 4300 méterig fellelhető. A hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje, származási helye Tibet és a Közép-kínai Hegyvidék.

Hántolt árpa?

Mit jelent ez az eljárás? A hántolás, az e célra alkalmas egyes gabonafélék vagy hüvelyesek (rizs, borsó, árpa, köles, cirok, zab stb.) héjának és magbelsőrészének szétválasztása, különböző hántológépekkel, lehetőleg minimális liszt- és törmelékképződés mellett. Az így kapott magbelsőből további felületkezelő és finomító eljárásokkal emberi fogyasztásra alkalmas hántolt terméket állítanak elő.

Kis történelem

Nagyon régre nyúlik vissza az emberiség történelmében, az árpafogyasztás eredete. Állítólag már az ősi civilizációk, mint a sumérok is, ismerték és ételeikhez felhasználták ezt az értékes gabonafélét, de a piramisokat készítő rabszolgák energetizáló táplálékának is alapja volt, az erőt adó árpa. Krisztus előtt a 4. században élt híres görög filozófus Platón idejében, feljegyzések tanulsága szerint Görögországban a búza mellett a második legfőbb gabona volt az árpa. Az ókori görög civilizáció után vagy azzal egy időben felemelkedő Római Birodalomban az árpa a gladiátorok rendszeres kásaételéül szolgált, ettől az igen értékes és gazdag gabonától volt erejük a harcokhoz. Az árpáról úgy tartották a rómaiak, hogy az Mars, az erős és bátor hadisten gabonája, így annak fogyasztása erőt, bátorságot és harciasságot sugároz lényükbe. Napjainkban a vegetáriánus és reformkonyha egyik alap gabonafajtája. Ma, a szibériai vidékeken az árpaliszt az egyik főeledel, de gyakran fogyasztják Norvégiában, Skóciában és Írországban is. Tibet nemzeti ételét, a campát (jakvajban pirított árpatöret) is árpalisztből főzik.

 Valamit tud!

Valamit tudhattak már régen is az emberek az árpáról, ha a történelem során, olyan hosszú időn keresztül nagy becsben tartották és kedvelték. Valamit tud az árpa és nem is keveset! Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amelyet jó tudni róla: gazdag B-vitaminokban és nyomelemekben, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz. Mindezek elengedhetetlenek a normális szív- és agyműködéshez. Fogyasztása nyugtatóan hat az idegrendszerre. Az árpa vizelethajtó hatású is. Rendszeres fogyasztása kedvező hatással bír az érzékszervek működésére, valamint segíti a sejtépítést is. Fogyasztása ajánlott erős fizikai és lelki igénybevételnél is, kitűnő táplálék sportos életvitelt fojtatóknak, tudatosan táplálkozó egészséges életvitelt élőknek, fizikai munkavégzés mellé.

Konyhába vele, a tányéron a helye!

A hántolt árpa könnyen beépíthető napi táplálkozásunkba. Felhasználása nagyon sokrétű. Használhatjuk levesbetétként, köretnek, kását készítve belőle, süteményekbe, müzlibe, húsok mellé, zöldségekkel együtt salátákra szórva, megfőzhetjük, piríthatjuk, ledarálhatjuk. Az interneten árpás receptek végtelek sora és fantáziadús árpás étel- és süteményötletek hada várja a konyhában kísérletezőket. Mivel az árpa gabonaféle, mindig vízben főzzük meg, növényi olajokkal tehetjük táplálóbbá. Az árpát használat előtt, rövid ideig érdemes beáztatni, majd másfélszeres-kétszeres mennyiségű vízzel felönteni, és 25-30 percig főzni. Áztatás nélkül, olajon pirítva, háromszoros mennyiségű vízzel öntsük fel, és 40-45 percig főzzük.

Az árpa, mivel hűtő gabona, kifejezetten ajánlott a nyári melegben!

 

 

Bővebben...