Kókuszzsír

Természet Áldása kókuszzsír

A történelem során a kókuszdió az őslakosok egyik alapélelmiszere volt. A kókuszpálma (Cocos nucifera) termése, öt-tizenkét termést tartalmazó fürtökben fejlődik a fán. Az Indiai- óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália között szigetcsoportról származik.

Gyümölcshúsából nyert zsiradék, a kókuszolaj, tartalmaz trigliceridet, tokoferolokat, foszfolipideket és zsírsavakat, melyek kitűnő antivirális (vírusellenes) és antibakteriális (baktériumellenes) hatással rendelkeznek. Zsírsav összetételének 83%-a telített zsírsav, 7%-a egyszeresen telítetlen, 2%-a többszörösen telítetlen zsírsav. A kókuszban lévő zsírsavak 50%-a laurinsav, mely erőteljes anti-mikrobiotikus, antivirális, antibakterális, antiprotozoa és gombaölő hatással rendelkezik. Közepes szénláncú zsírsavai (MCT) közvetlenül, átalakulás nélkül képesek felszívódni. A hasnyálmirigy lipáz enzime (zsírbontó enzim) hiányában, valamint csökkent termelése esetén is jól hasznosulnak. Emésztésükhöz nem szükséges az epesav, így kiválóan alkalmazható zsírfelszívódási zavarokkal járó betegségek diétás kezelésében is.

A kókuszolaj és kókuszzsír között valójában csak az olvadási hőmérsékletben van különbség, hacsak nem adtak valamilyen anyagot az olajhoz forgalomba hozása előtt. A kókuszolajat a szárított kókuszhúsból állítják elő préseléssel. Néhány cég oldószereket alkalmaz annak érdekében, hogy minél több olajat tudjanak kinyerni a kókuszhúsból. Ezeket az oldószereket finomítás során sajnos nem tudják teljes mértékben eltávolítani, maradékai problémát okozhatnak. Mechanikai préselt kókuszzsír fogyasztása javasolt. Vásárlás során érdemes olyat választani, amelyiken fel van tüntetve az előállítási eljárás. Ezeket elsősorban bioboltokban találhatjuk meg. Néhány kókuszzsír gyártó szilárdítókat ad a kókuszzsírhoz, hogy még tovább növeljék a stabilitását és a megengedett tárolási idejét az eredeti kókuszzsírnak.

További információk

Bővebben...

Kókuszzsír

Kókuszolaj

A kókuszolajat évezredek óta fogyasztják az emberek a trópusokon, ahol a pálmafák nőnek.
Napjainkban egyre inkább a figyelem központjába kerül Európában is, számos előnyös tulajdonsága miatt. 

Mik is ezek?

A kíméletes előállítási módnak köszönhetően nem tartalmaz egészségre káros katalizátor- és oldószermaradványokat, bomlástermékeket. A kókuszolajat a kókuszdió szárított magjából állítják elő általában vegyi anyagok felhasználása nélkül, mechanikus úton, préseléssel. 

Az így előállított olaj a „szűz” kókuszolaj, melyen még érződik még a friss kókusz illata és íze. A szűz olaj tisztítása jellemzően fizikai eljárással (ún. RBD) történik, az így kapott olaj a „finomított kókuszolaj” (élelmiszerkönyvi és gyógyszerkönyvi megnevezés). A finomított kókuszolaj szagtalan és semleges ízű.

A - nem hidrogénezett- kókuszolaj nem tartalmaz a törvényben meghatározott mennyiség feletti káros transzzsírsavakat. A növényi étolajokat technológiai tulajdonságaik megváltoztatása céljából hidrogénezik – a hidrogénezett növényi olaj kevésbé avasodik, jól fagyasztható, eltarthatósági ideje hosszabb, szobahőmérsékleten szilárd, így jobban kezelhető. A kókuszolaj technológiai tulajdonságai hidrogénezés nélkül is kedvezőek, így csak ritkán hidrogénezik. (A transzzsírsavak a hidrogénezés során keletkeznek). Zsírsavösszetételéből következően (a közepes molekulatömegű zsírsavak magas aránya) jellemzően 23-26 ºC körül válik csak folyékonnyá, ezért szokták kókuszzsírnak is nevezni.
(A hidrogénezett kókuszolaj olvadáspontja 30 ˚C felett van.)

Kémiailag stabil, kevésbé hajlamos avasodásra, hő hatására bekövetkező oxidációra, ezért a többi növényi olajtól eltérően, sütéshez többször is felhasználható (szűrni kell!), nem keletkeznek benne egészségre káros bomlástermékek, rákkeltő anyagok.

A kókuszolaj zsírsavösszetétele a többi növényi étolajhoz és étkezési zsírhoz hasonlítva rendkívül sajátos – mintegy 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, melyek kb. 50 %-át a laurinsav adja. (A babasszuolaj és a pálmamagolaj hasonló összetételű még).
A telítetett zsírsavak általában nem egészségesek – emésztésük megterheli a szervezetet, 
lebontásukhoz enzimek szükségesek, melyeket az epe és a hasnyálmirigy termel, növelik a vér triglicerid szintjét, ami megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Ez alól kivételek a kis- és közepes szénláncú zsírsavak gliceridjei, melyek a kókuszolaj legnagyobb mennyiségben előforduló alkotói. Emésztésükhöz nem szükséges enzim (a lipáz enzim a hosszú szénláncú zsírsavak két szélső molekuláját hasítja le), a májban közvetlenül szívódnak fel, így azonnali energiát biztosítanak a sejtek számára. Tehát a kókuszolaj könnyen emészthető

A kókuszolajról azt tartják, hogy erősíti az immunrendszert. Ez a tulajdonság feltételezhetően a laurinsav és a kaprinsav jelenlétével függ össze. 
E két anyagot az anyatejben is megtaláljuk, amiről már régen bebizonyították, hogy a csecsemő első életévében alapvető szerepet játszik abban, hogy a gyermeket megóvja a különböző fertőzésektől, kórokozóktól, baktériumoktól, vírusoktól és gombáktól. 

Az étkezési felhasználás mellett a kókuszolaj bőrápolásra is kitűnő!
Minden jó tulajdonsága ellenére a kókuszolaj mellett, kiegészítésként ajánlott más, jó minőségű, hidegen sajtolt növényi étolajok fogyasztása is, mivel a kókuszolajban nem található meg minden, a szervezet számára szükséges, ún. esszenciális zsírsav. 

Ide kattintva beszerezhető!

További információk

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

          Kövess minket a Facebookon egészséges táplálkozási tippekért és értesülj
                                         elsőként aktuális kedvezményeinkről!