Töltés...



Pinto tarkabab

Ismerd meg a pinto babot!

Az Amerikában őshonos, hüvelyesek közé tartozó pinto tarkababot már évszázadokkal ezelőtt is ismerték és szívesen fogyasztották. A népi gyógyászat számos probléma kezelésére használta, ilyen például az ekcéma, aknék, csuklás, reuma, hasmenés, égés, vizeletürítési-, valamint szív-és érrendszeri panaszok.   Értékes összetevőinek köszönhetően fontos szerepet tölt be a betegségek megelőzésében és diétás kezelésében is egyaránt.

Bővebben...

Cranberry tarkabab

Ismerd meg jótékony hatásait!

Az Amerikában őshonos, hüvelyesek közé tartozó cranberry tarkababot már évszázadokkal ezelőtt is ismerték és szívesen fogyasztották. Az indiánok kb. 5000 éve termesztik, Európába először az 1500-as években került, majd innen jutott el a világ többi részére, Afrikába, Ázsiába és Ausztráliába.  A népi gyógyászat számos probléma kezelésére használta, ilyen például az ekcéma, aknék, csuklás, reuma, hasmenés, égés, vizeletürítési-, valamint szív-és érrendszeri panaszok. Értékes összetevőinek köszönhetően fontos szerepet tölt be a betegségek megelőzésében és diétás kezelésében is egyaránt. 

Bővebben...

Tarkabab

Természet Áldása tarkabab

A tarkabab egy nagyon bőtermő babféle, amely könnyen felismerhető, barnás-vöröses, kékes-lilás csíkjairól. Kiváló tulajdonságai közé tartozik magas fehérjetartalma, és bár aminosav-összetétele nem teljes értékű, de hasonlít az állati eredetű komplett fehérjékhez. Proteinjeinek biológiai értékét tovább fokozhatjuk, ha gabonákkal vagy olajos magvakkal kombinálva fogyasztjuk, így biztosan teljes értékű táplálékhoz jutunk. Bátran fogyaszthatják a vegetáriánus konyha kedvelői mellett, fejlődésben lévő kisgyermekek, kismamák, lisztérzékenyek, magas fizikai erőltetésnek kitett sportolók is. Sokoldalúan felhasználható zöldségféle a tarkabab: alapja lehet például többféle pástétomnak, szendvicskrémnek, hideg és meleg salátának, húsos raguknak, főzeléknek, levesnek.

Az emberek a babféléket régtől fogfa termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és népszerűsége azóta is töretlen.

A bab: jó barát

A babfélék jó barátai az emberi szervezetnek. A többi hüvelyeshez hasonlóan azonkívül, hogy tápláló fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat tartalmaznak számos gyógyító tulajdonsággal is rendelkeznek. A babfélékben lévő fehérje elősegíti a kiegyensúlyozott szexuális életet, és a test, különösen az agy helyes fejlődését. A babfélék jó hatással vannak a vesékre - tartja a kínai gyógyászat. Minden babféle vízhajtó és szárít. A rendszeres babfogyasztás csökkentheti a menopauzás hőhullámokat is. A bab antioxidáns-tartalma segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a káros, a rákbetegségek kialakulásáért és a korai öregedési tünetek jelentkezéséért felelős szabad gyököket. A bab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak.

Védi a szívünket. Kutatások szerint, aki rendszeresen és kellő mennyiségű több hüvelyes növényt , babfélét fogyaszt, az kevésbé lesz hajlamos a szívbetegségekre – ez többek között a babokban található fito-kemikáliákkal lehet összefüggésben.

Véd a rákos megbetegedésekkel szemben. A rákos betegségek ellen védő természetes anyagok igen széles választékát tartalmazzák a babfélék, így például izoflavonokat és fitoszterolokat. Ezekről ma már mind ismert és bizonyított, hogy a rák veszélyének kialakulását csökkentik.

Véd a rossz koleszterin ellen. A babok vízben oldódó rostokat biztosítanak, amelyek segítenek a vér koleszterinszintjét csökkenteni. Kutatások azt állapították meg, hogy napi 10 gramm vízben oldódó rost (ennyit körülbelül 200-250 gramm bab tartalmaz) fogyasztása a kiindulási értékhez képest akár 10 százalékkal is csökkentheti az LDL koleszterin szintjét a vérben. Tartalmaznak a babok továbbá szaponinokat és fitoszterolokat, amelyek ugyancsak koleszterinszint csökkentő hatásúak.

Hasznos tippek babimádóknak

 

  • A babot áztatni kell fogyasztás előtt, megelőzve ezzel a fogyasztása után sokaknál jelentkező bélgázképződést és elősegítve a babszemek egynemű megpuhulását. Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet. fél- egy nap. Nagyon fontos, hogy a babot ne az áztatóvizében tegyük fel főni és a sózást az étel elkészülte utánra hagyjuk.

  • A babfélék is hajlamosak a zsizsikesedésre, így a tarkabab is. Jól bevált trükk, hogy a tárolás előtt a babot kis időre bátran fagyassza le mélyhűtőben.

  • A szárazbab légmentesen záró dobozban, dunsztos üvegben, mindenképpen szobamérsékleten, közvetlen, erős fénytől óvott helyen akár egy évig is biztonsággal eltárolható.

  • A babos ételekhez az alábbi fűszerek illenek leginkább: babérlevél, bazsalikom, rozmaring, borsikafű, gyömbér, fokhagyma, kapor, majoránna, petrezselyemgyökér, pirospaprika, tárkony, lestyán.

Természet Áldása pinto bab 500g: Tedd a kosárba

Bővebben...