Töltés...



Mustármag

Természet Áldása mustármag

A fehér mustármag (Sinapis alba L.) összetéveszthetetlen íze, jellegzetes aromája és az emberi szervezet különböző problémáit enyhítő gyógyító hatása miatt, már az ókorban ismert fűszer- és gyógynövény volt. Pitagorasz (i.e. 6. század), az egyik legismertebb ókori görög matematikus például a fehér mutár magját a skorpiócsípés ellenszereként említette, Hippokratész (i.e. 5. század) görög orvos, vérkeringést serkentő és gyulladáscsökkentő hatása miatt orvosi célokra alkalmazta. A Sinapis nevet a nagy római polihisztor, Plinius adta neki. A növény őshazája a Földközi-tenger medencéje, de a XII. században már Európa-szerte ismerték, Magyarországra német közvetítéssel került. A fehér mustármag ételízesítőként való feldolgozása a XIII. században kezdődött Dijonban. Jótékony tulajdonságait a népi gyógyászatban való felhasználhatóságát felsorolni sok. Az apró magokban gigantikus erő lakozik!

Külsőleg

A népi gyógyászatban a mustármag őrleményét pépes borogatóként használják. A mustártapasz elsősorban heveny ízületi fájdalmaknál, porckorong problémáknál és ideggyulladások esetén nyújt segítséget. Reuma kezelésében, helyi bőrgyulladások, pattanások, ekcéma kialakulásakor is hasznos a mustártapasz (a mustármag-pakolás, vagyis az úgynevezett mustártapasz őrölt mustármagok, meleg víz vagy és kevés ecet keverékéből készül).

Belsőleg

A mustármag nagy fehérje- és olajtartalmánál fogva táplálkozás-tudományi szempontból kiváló élelmiszer, és élelmiszer adalékanyag. A mustármag 28-36% kiegyensúlyozott aminosav összetételű fehérjét tartalmaz, nagy az energia tartalma is. A mustárolajat alkotó zsírsavak csaknem teljes egészében telítetlen zsírsavak, amelyeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak a zsírok leépítésében, a szénhidrát anyagcserében, és a vércukorszint mérséklésében. A mustármag az olajos magvú növényekhez hasonlóan fenol vegyületekben gazdag: a fenolsav és a fahéjsav, valamint azok származékai fordulnak elő jellemzően a mustárban.

Fogyasztása öregedés gátló hatással bír. A mustár antioxidáns (szabad gyök megkötő képesség) hatása részben polifenol tartalmával, valamint magas tokoferol (E-vitamin) tartalmával magyarázható.

Az erejében van a gyógyhatása! A mustár csípős ízéért felelős vegyületek nemcsak a mustár aromáját alakítják, hanem antikarcinogén (daganat megelőző) hatásúak is.

A mustármag fogyasztása növeli az étvágyat, jótékonyan segíti az emésztést, fokozza a nyál- és emésztőnedvek termelését, csökkenti a vércukorszintet. A mustármag a székrekedés, bélgázok, gyomor-,máj- és epegondok ellen is jó. A vérkeringést serkenti, az érrendszerre pedig tisztító hatással van, csökkenti a véralvadást, a vérrögképződést.

Hogyan fogyasszuk?

A szervezetre gyakorolt számtalan jótékony hatása mellett, gondoljunk egy kicsit rá élvezeti élelmiszerként, hiszen egy pillanatra se felejtkezzünk el arról, hogy a mustármag amellett, hogy egészséges, egyszerűen jó ízű és aromás is. Magját egyedi fűszerként illetve mártás-alapanyagként világszerte ismerik, a legtöbb nagy gasztronómiai kultúrában saját recept alapján készítenek belőle mustármártást.

Bárki elkészítheti otthon is, a saját mustárát: az őrölt mustármaghoz ízlés szerinti arányban keverjünk ecetet, fekete vagy fehér-borsot, hagymát, sót, esetleg akinek hiányzik hozzá kevés cukrot is. Tovább bolondíthatjuk, szerecsendióval, szegfűszeggel a házi mustárunkat.

A mustármag, mint természetes konzerválószer régóta használatos felöntő levekben és savanyított termékek esetén, valamint húskészítményekben ízfokozó anyagként. A gasztronómiában elsősorban tehát fűszerként használják savanyúságokhoz, marinált halakhoz, kolbászok ízesítéséhez, pácok összetevőjeként, mártások alapanyagaként.