Töltés...



Olajok és zsírok

Bio kókuszzsír

Kókuszolaj

Kókuszolaj

A kókuszolajat évezredek óta fogyasztják az emberek a trópusokon, ahol a pálmafák nőnek.
Napjainkban egyre inkább a figyelem központjába kerül Európában is, számos előnyös tulajdonsága miatt. 

Mik is ezek?

A kíméletes előállítási módnak köszönhetően nem tartalmaz egészségre káros katalizátor- és oldószermaradványokat, bomlástermékeket. A kókuszolajat a kókuszdió szárított magjából állítják elő általában vegyi anyagok felhasználása nélkül, mechanikus úton, préseléssel. 

Az így előállított olaj a „szűz” kókuszolaj, melyen még érződik még a friss kókusz illata és íze. A szűz olaj tisztítása jellemzően fizikai eljárással (ún. RBD) történik, az így kapott olaj a „finomított kókuszolaj” (élelmiszerkönyvi és gyógyszerkönyvi megnevezés). A finomított kókuszolaj szagtalan és semleges ízű.

A - nem hidrogénezett- kókuszolaj nem tartalmaz a törvényben meghatározott mennyiség feletti káros transzzsírsavakat. A növényi étolajokat technológiai tulajdonságaik megváltoztatása céljából hidrogénezik – a hidrogénezett növényi olaj kevésbé avasodik, jól fagyasztható, eltarthatósági ideje hosszabb, szobahőmérsékleten szilárd, így jobban kezelhető. A kókuszolaj technológiai tulajdonságai hidrogénezés nélkül is kedvezőek, így csak ritkán hidrogénezik. (A transzzsírsavak a hidrogénezés során keletkeznek). Zsírsavösszetételéből következően (a közepes molekulatömegű zsírsavak magas aránya) jellemzően 23-26 ºC körül válik csak folyékonnyá, ezért szokták kókuszzsírnak is nevezni.
(A hidrogénezett kókuszolaj olvadáspontja 30 ˚C felett van.)

Kémiailag stabil, kevésbé hajlamos avasodásra, hő hatására bekövetkező oxidációra, ezért a többi növényi olajtól eltérően, sütéshez többször is felhasználható (szűrni kell!), nem keletkeznek benne egészségre káros bomlástermékek, rákkeltő anyagok.

A kókuszolaj zsírsavösszetétele a többi növényi étolajhoz és étkezési zsírhoz hasonlítva rendkívül sajátos – mintegy 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, melyek kb. 50 %-át a laurinsav adja. (A babasszuolaj és a pálmamagolaj hasonló összetételű még).
A telítetett zsírsavak általában nem egészségesek – emésztésük megterheli a szervezetet, 
lebontásukhoz enzimek szükségesek, melyeket az epe és a hasnyálmirigy termel, növelik a vér triglicerid szintjét, ami megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Ez alól kivételek a kis- és közepes szénláncú zsírsavak gliceridjei, melyek a kókuszolaj legnagyobb mennyiségben előforduló alkotói. Emésztésükhöz nem szükséges enzim (a lipáz enzim a hosszú szénláncú zsírsavak két szélső molekuláját hasítja le), a májban közvetlenül szívódnak fel, így azonnali energiát biztosítanak a sejtek számára. Tehát a kókuszolaj könnyen emészthető

A kókuszolajról azt tartják, hogy erősíti az immunrendszert. Ez a tulajdonság feltételezhetően a laurinsav és a kaprinsav jelenlétével függ össze. 
E két anyagot az anyatejben is megtaláljuk, amiről már régen bebizonyították, hogy a csecsemő első életévében alapvető szerepet játszik abban, hogy a gyermeket megóvja a különböző fertőzésektől, kórokozóktól, baktériumoktól, vírusoktól és gombáktól. 

Az étkezési felhasználás mellett a kókuszolaj bőrápolásra is kitűnő!
Minden jó tulajdonsága ellenére a kókuszolaj mellett, kiegészítésként ajánlott más, jó minőségű, hidegen sajtolt növényi étolajok fogyasztása is, mivel a kókuszolajban nem található meg minden, a szervezet számára szükséges, ún. esszenciális zsírsav. 

Ide kattintva beszerezhető!

Bővebben...

Extra szűz olívaolaj

Olívaolaj-extra szűz

Extra szűz olívaolaj

Nehéz olyan jótékony tulajdonságot írni, és nehéz olyan túlzások nélküli jót írni erről a csodálatos olajról – amit még ne tudnánk róla. Amiről mindig csak pozitív dolgokat hallunk, ami ennyire az érdeklődés középpontjában van, mint az olíva, arról gyakran gondolhatjuk azt: „túl szép, hogy igaz legyen”. De jelen esetben, igaz. Minden cseppje igaz, vagy másképpen fogalmazva: minden cseppje igazi kincs az ember számára.

A szőlő mellett az olajfa volt az emberek által termesztett első kultúrnövények egyike. A Földközi - tenger vidékén őshonos növény. Közép-Perzsia és Mezopotámia területéről Egyiptomtól Föníciáig, majd Görögországig terjedt az olajfa ültetése és bogyójának szüretelése. Már a történelem hajnalán, több volt az emberek számára az olívaolaj puszta élelmiszernél. Kifogyhatatlan tárháza volt csodáknak, rituáléknak, szimbóluma a szépségnek, az erőnek és a hatalomnak, enyhet adó gyógyító szer, bőr- és hajtápláló, élelmi­szer és fényforrás is. Az olajfának pedig, szintén nagyon fontos, vallási és termé­szetfeletti jelentőséget tulajdonítottak (még ma is) a Földközi –tenger környékén élő népek, több kultúrában, különböző vallásokon belül is.

Fogyasztása összetéveszthetetlenül egyedi ízei miatt élvezeti és egészség-megőrzési célból is, reneszánszát éli. Az emberi szervezet egészségére gyakorolt jótékony hatásainak orvosilag is bebizonyított eredményei után pedig, nem csak hogy népszerű lett, egyenesen „alap” élelmiszerré vált világszerte az egészségtudatos emberek konyháiban. Napjainkban Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban készítik a legtöbb mennyiségű és legjobb minőségű olívaolajakat.

Hogyan készül?

Az „extra szűz” jelző az olaj kinyerési módjára és vegyi összetételére vonatkozik. Az olajfa csonthéjas terméséből az olajbogyóból, többféle minőségű olajat készítenek. A legértékesebb a hidegen préselt kizárólag mechanikus úton előállított extra szűz olívaolaj, ahol a préselési folyamat során az olívacefre hőmérséklete nem haladhatja meg a 27°C-t. Az extra szűz olívaolaj készítésének egyik alapkritériuma, hogy a fáról való leválasztást követő 24 órán belül meg kell kezdeni a bogyók sajtolását. Az extra szűz olívaolajok esetében jogszabály rögzíti, hogy a szabad zsírsavak részaránya – vagyis a savtartalom – nem lehet több, mint 0.8%.

Az olívaolaj jótékony hatásai

Bőrre

Az olívaolaj kémiai felépítésben minden más természetes olajnál közelebb áll a bőr által kiválasztott természetes faggyúhoz, így kiválóan hidratál, különösen a száraz bőr esetében. Tartalmaz egészséges zsírokat, fenolos antioxidánsokat, E-vitamint, szkvalént és olajsavakat. Ezek segítenek megszabadulni a szabad gyököktől és a Nap által okozott károkat is orvosolják a bőrben.

- Az olívaolaj regenerálja a bőrszövetet, ezért rendszeres használata biztosítja a bőr puhaságát és simaságát, miközben megerősíti és feszesíti is a bőrt. Az olívaolaj regeneráló hatása segíti a bőrgyógyulást, nyugtatja és megszünteti a bőrirritációt. Ugyanezen tulajdonsága miatt az olívaolaj a napégés kezelésére is jó. Az olívaolaj testápolóként való használatával a narancsbőr is csökkenthető. A meglévő csíkokat is elhalványíthatja. Hetente háromszor használjon olívaolajat, meleg olajos masszázs keretében az érintett területeken. Egy tiszta vattakorongra csepegtetve kíméletes és bőrtápláló sminklemosóként is használható. A megfelelő vérkeringés a természetesen ragyogó és fiatalos bőr egyik alapvető feltétele. A heti olívaolajos masszázs nem csak fokozza a vérkeringést, de bőrét hidratálja és fiatalítja is.

Hajra

Az olívaolaj hidratálhatja a száraz és töredezett a hajat is. Fejbőrébe masszírozva hajmosás előtt hagy hatni a fejbőrön és a töredezett hajvégeken egy- két órát.

Egészségre

Igazi csodaelixír a szervezetnek! A hidegen lepréselt bogyónak (extra szűz olívaolaj) megmaradnak fő tápanyagai: az E – és K-vitamin, az egyszeresen telítetlen zsírsavak és az antioxidáns vegyületek (fenolok).

-          Az olívaolaj nem tartalmaz koleszterint, nátriumot és szénhidrátot. Diétázók számára is kitűnő választás.

-          Egyszeresen telítetlen zsírsavai védenek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben és a rákbetegségek (gyomor, bél) megelőzésében is fontos szerepet játszanak. Számos jó tulajdonsága közül talán a legfőbb, hogy egyszeresen telítetlen zsírsavai a „rossz” LDL- koleszterin szintjét csökkentik a szervezetben, amíg a „jó” HDL-ét növelik.

-          Újabb kutatások szerint az olívaolaj rendszeres, és megfelelő mennyiségű fogyasztása a szervezetben gyulladásgátló hatású, ami azért fontos, mert a gyulladások közvetve előidézői lehetnek a szívbetegségeknek, ráknak, cukorbetegségnek vagy az Alzheimer-kórnak például. Gyulladásgátló hatása révén védi tehát a szívet és az egész szervezetet. Ajánlott napi fogyasztása: egy evőkanálnyi.

-          Sokféle módon fogyasztható. Az olívaolaj segíti az emésztést és a tápanyagok felszívódását, illetve a létfontosságú zsírban oldódó vitaminokét is.

-          Az olívaolaj fogyasztása csökkentheti a mellrák és végbélrák kialakulásának esélyét.

-          Az olívaolaj olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amelyek csökkentik a vércukor szintet.

-          A benne található antioxidánsok felveszik a harcot a betegségeket és az öregedési folyamatokat befolyásoló  szabad gyökökkel, és energiával töltik fel a szervezetet.

Hat jó tanács

1.       Tudta? Az olívaolaj akár két évig is eltárolható! De reméljük „nem éri meg” a pár a hónapot sem a konyhájában… Fogyassza rendszeresen, főzzön, szépüljön az olajjal amikor csak kedve tartja!

2.       Az olíva olaj, bár kívülről és belülről is áldás a bőrnek, nem sebgyógyító csodaszer! Ne kenje nyílt sebekre!

3.       Az olívaolajat tárolja sötét üvegben, ne tegye ki napfénynek.

4.       Ne fogyasszon sok olívabogyót és olívaolajat terhesség és szoptatás alatt.

5.       Az olívaolajat a legjobb hűtve tárolni, így azonban besűrűsödik, ami egy természetesen folyamat. Jó tanács, ha salátákra öntené, felhasználná a konyhában a fürdőszobában egy pár órával előtte öntsön ki egy sötétebb pohárba vagy üvegbe a hűtőben tárolt olajból, hogy szoba-hőmérsékletűre hűljön.

6.       Az olajat szárított fűszerek hozzáadásával izgalmasabbá tehetjük. Kísérletezze ki otthon bátran a legjobb a fűszeres- olajos saláta, hal vagy hús öntetét!

Bővebben...

Kókuszzsír

Kókuszolaj

A kókuszolajat évezredek óta fogyasztják az emberek a trópusokon, ahol a pálmafák nőnek.
Napjainkban egyre inkább a figyelem központjába kerül Európában is, számos előnyös tulajdonsága miatt. 

Mik is ezek?

A kíméletes előállítási módnak köszönhetően nem tartalmaz egészségre káros katalizátor- és oldószermaradványokat, bomlástermékeket. A kókuszolajat a kókuszdió szárított magjából állítják elő általában vegyi anyagok felhasználása nélkül, mechanikus úton, préseléssel. 

Az így előállított olaj a „szűz” kókuszolaj, melyen még érződik még a friss kókusz illata és íze. A szűz olaj tisztítása jellemzően fizikai eljárással (ún. RBD) történik, az így kapott olaj a „finomított kókuszolaj” (élelmiszerkönyvi és gyógyszerkönyvi megnevezés). A finomított kókuszolaj szagtalan és semleges ízű.

A - nem hidrogénezett- kókuszolaj nem tartalmaz a törvényben meghatározott mennyiség feletti káros transzzsírsavakat. A növényi étolajokat technológiai tulajdonságaik megváltoztatása céljából hidrogénezik – a hidrogénezett növényi olaj kevésbé avasodik, jól fagyasztható, eltarthatósági ideje hosszabb, szobahőmérsékleten szilárd, így jobban kezelhető. A kókuszolaj technológiai tulajdonságai hidrogénezés nélkül is kedvezőek, így csak ritkán hidrogénezik. (A transzzsírsavak a hidrogénezés során keletkeznek). Zsírsavösszetételéből következően (a közepes molekulatömegű zsírsavak magas aránya) jellemzően 23-26 ºC körül válik csak folyékonnyá, ezért szokták kókuszzsírnak is nevezni.
(A hidrogénezett kókuszolaj olvadáspontja 30 ˚C felett van.)

Kémiailag stabil, kevésbé hajlamos avasodásra, hő hatására bekövetkező oxidációra, ezért a többi növényi olajtól eltérően, sütéshez többször is felhasználható (szűrni kell!), nem keletkeznek benne egészségre káros bomlástermékek, rákkeltő anyagok.

A kókuszolaj zsírsavösszetétele a többi növényi étolajhoz és étkezési zsírhoz hasonlítva rendkívül sajátos – mintegy 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, melyek kb. 50 %-át a laurinsav adja. (A babasszuolaj és a pálmamagolaj hasonló összetételű még).
A telítetett zsírsavak általában nem egészségesek – emésztésük megterheli a szervezetet, 
lebontásukhoz enzimek szükségesek, melyeket az epe és a hasnyálmirigy termel, növelik a vér triglicerid szintjét, ami megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Ez alól kivételek a kis- és közepes szénláncú zsírsavak gliceridjei, melyek a kókuszolaj legnagyobb mennyiségben előforduló alkotói. Emésztésükhöz nem szükséges enzim (a lipáz enzim a hosszú szénláncú zsírsavak két szélső molekuláját hasítja le), a májban közvetlenül szívódnak fel, így azonnali energiát biztosítanak a sejtek számára. Tehát a kókuszolaj könnyen emészthető

A kókuszolajról azt tartják, hogy erősíti az immunrendszert. Ez a tulajdonság feltételezhetően a laurinsav és a kaprinsav jelenlétével függ össze. 
E két anyagot az anyatejben is megtaláljuk, amiről már régen bebizonyították, hogy a csecsemő első életévében alapvető szerepet játszik abban, hogy a gyermeket megóvja a különböző fertőzésektől, kórokozóktól, baktériumoktól, vírusoktól és gombáktól. 

Az étkezési felhasználás mellett a kókuszolaj bőrápolásra is kitűnő!
Minden jó tulajdonsága ellenére a kókuszolaj mellett, kiegészítésként ajánlott más, jó minőségű, hidegen sajtolt növényi étolajok fogyasztása is, mivel a kókuszolajban nem található meg minden, a szervezet számára szükséges, ún. esszenciális zsírsav. 

Ide kattintva beszerezhető!

Bővebben...